Forradalmi változások zajlanak a tévés iparágban

Az elmúlt két évtizedben az LCD technológia uralta a különféle elektronikai eszközökbe szerelt kijelzők piacát. Legyen szó tévéről, monitorról, tabletről, telefonról vagy járművekbe szerelt megjelenítőktől, ez az eljárás dominált. 2010-re minden riválisát háttérbe szorította, a projektoros kijelzők eltűntek, a SED halva született, a 2005-ben debütáló OLED Csipkerózsika-álomba merült, a korábbi nagy vetélytárs plazma pedig rohamosan veszített piaci részesedéséből. Most azonban ez változni látszik.

Fordul a szél

Minden jel arra utal, hogy az LCD technológia hanyatló korába lépett, elérve az innovációs lehetőségek határait. Az elmúlt egy évben a szektort korábban uraló óriások egymás után jelentették be, hogy radikálisan csökkentik, vagy egyenesen meg is szüntetik az LCD-panelek gyártását a közeljövőben.
A Samsung például nemrégiben bejelentette, hogy leállítja utolsó dél-koreai LCD-kijelző gyártósorait, hogy helyét átadja egy teljesen új eljárásnak.A Panasonic életében is véget ér egy korszak, hiszen az iparágban egykor megkerülhetetlennek számító japán gigász 2021-ben teljesen leáll a folyadékkristály alapú megjelenítők előállításával. A korábban pedig a tévés LCD-panelek első számú gyártójának számító LG Display is arra kényszerült, hogy radikálisan változtasson stratégiáján: A jövő évre egyszerűen megfelezik a legyártott képernyők számát, így a tervek szerint már "csupán" 27 millió darabot állítanak elő 2020-ban. Mindez pedig értelemszerűen azt is jelenti, hogy a korábban domináns vállalatok helyét új nevek veszik át az iparág csúcsán. Az előrejelzések szerint a jövőben olyan kínai gyártók uralják majd ezt az iparágat, mint a BOE, a HKC, a CSOT vagy az Innolux.

Az okok

Mindez persze nem véletlen, és nem is azért következett be, mert hirtelen a riválisok rábukkantak a bölcsek kövére. Az okok között első helyen áll a gazdasági tényező. Azaz, annyira lenyomják az árakat a kínai feltörekvő cégek, amelyek mögött ott áll maga az állam is, amivel egyszerűen már nem akarnak, vagy tudnak versenyezni a többiek.

Emellett pedig azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hagyományos LCD-ből mostanra tényleg kihozták a maximumot. Eljutottunk egyszerűen a határokig, amit tökéletesen alátámaszt az is, hogy a piaci elemzők előrejelzései szerint 2021 lesz az utolsó olyan év, amikor bárki LCD-gyártó üzembe ruház be pénzt. A kép minősége jelentősen már nem javítható, és ráadásul a rivális képalkotási eljárások sokkal nagyobb rugalmasságot biztosítanak dizájn, illetve használhatóság terén. Azaz, tulajdonképpen az történik, hogy az igazán innovatív piaci résztvevők szép lassan elhagyják a hajót, és átadják helyüket a maximálisan az olcsó árra koncentráló utódoknak.

Új eljárások

Érdekes és valahol ironikus, hogy egy évtizede az LCD egymaga képes volt arra, hogy minden rivális technológiát eltakarítson az útból, most több konkurens eljárás egyszerre ássa a sírját. Nézzük ezek közül a legfontosabbakat!

OLED: Az OLED mostanra a közép-felső kategóriás okostelefonok szegmensében is teljesen általánossá vált, a prémium szintet pedig abszolút uralja. Ebben, tehát a kisebb kijelzőket érintő szegmensben a Samsung uralkodik jelenleg, de a piaci előrejelzések szerint újabb komoly riválisok megjelenésére lehet számítani.
A televíziók termékcsaládjában is részben meghódította az OLED a magasabb kategóriát, azaz a drágább modellek birodalmát. Az elmúlt évek folyamatos árcsökkenése pedig odáig vezetett, hogy mostanra már megjelentek az olcsóbb középszinten is az ilyen típusú készülékek. Ez pedig csak a kezdet, legalábbis az elemzők meglátása szerint.

Évek óta az LG maximálisan dominálja ezt a szektort, hiszen minden (!) piaci résztvevőnek, konkrétan 14 cégnek e koreai holding szállítja a paneleket,

azonban a közeljövőben új szereplők, konkrétan kínai és japán szereplők színre lépése várható. Ez pedig már önmagában elég lehet az árak radikális csökkenéséhez. Azt is fontos megjegyezni, hogy már felbukkantak az első OLED-kijelzővel megtámogatott monitorok és notebookok is, ami óriási lökést adhat a technológia elterjedésének.

QLED, Nanocell: A tévékbe, illetve monitorokba szánt kvantumpontos (QLED) vagy nanocellás (Nanocell) LED LCD-kijelzők fejlesztésével jelenleg is több nagy cég (TCL, Hisense, Sharp, Samsung, illetve LG) foglalkozik, és sikerült nagyon komoly eredményeket elérni e téren, hiszen a QLED-, illetve Nanocell-panelek sokkal jobb képminőséget, elsősorban lenyűgözőbb HDR élményt, mélyebbnek tűnő feketét és tágabb betekintési szöget kínálnak, mint a hagyományos LCD modellek.

MicroLED: A MicroLED-eljárásnál sikerült megvalósítani azt, amire már olyan régóta vár a piac: Itt minden egyes képpont mögött kikapcsolható, egyedileg vezérelhető RGB LED-ek kapnak helyet, ami rendkívül jó kontrasztarányt, betekintési szöget és színpontosságot garantál igen magas fényerő mellett. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a cégek egyszerűen nem tudnak eléggé kicsi fénykibocsátó diódákat előállítani, emiatt tehát például még nem képesek 55 vagy 65 hüvelykes, 4K felbontású képernyők előállítására. De már nagyon jól haladnak, évről évre újabb és újabb rekordokat állítanak fel a miniatürizálás terén. Szóval egészen biztos, hogy már csak idő kérdése, hogy mikor váljon a MicroLED a kijelzőgyártók reális alternatívájává, beszéljünk tévéről, monitorról, laptopról, tabletről, okostelefonról vagy okosóráról akár.

A jövő: fényes

Világosan látszik tehát, hogy az LCD kora lassan véget ér. De szomorkodni nem kell, hiszen amit helyette kapunk, az minden szempontból előrelépést jelent majd. A változás persze áldozatokkal jár. Egészen biztos, hogy lesznek olyan nagy, korábban meghatározónak számító piaci szereplők, akiktől búcsút kell majd vennünk, de vigasztalhat a tudat, hogy jönnek helyettük mások. Ám szomorkodni ezen nem kell! A dolgok ebben az iparágban mindig is így működtek, mióta világ a világ.

Forrás:https://www.origo.hu/